Legyél nagyon jó a szakmádban
A saját szakmádban ismerned kell minden alapelvet (ez egyértelmű). Mindig jó munkát kell kiadnod, de ez nem lesz elég a fejlődéshez. Mindig jobbat kell, mint amit elvárnak, és egyre jobbat. 80%-os erőbedobással nyújts olyat, ami a vevőnek 110%-os elégedettséget ad. Ki kell tapasztalnod, hogy a szakmádon belül mi az, amit a legjobban tudsz / szeretsz, és azt fejleszteni. Tanulni, figyelni, gyakorolni.
Nem állsz meg a jónál
Az asztalost és a „sztár” asztalost ez különbözteti meg egymástól. A folyamatos fejlődés.
- A „sima” asztalos kap egy munkát, elvégzi.
- A jó asztalos szereti, gondosan ügyel a részletekre, a lehető legjobban akarja megcsinálni.
- A maximalista, aki egy milliméter hiba miatt, (amit rajta kívül senki nem vesz észre) újrakezdi az egészet, tehát nem jön ki a keze közül olyan munka, amit nem lenne NAGGYONDURVÁNJÓ – na ő lehet a sztár asztalos.
A vevők nagy része még a sima és jó asztalos közti különbséget sem veszi észre, nemhogy a jó és sztár köztit. De az, aki igen, ők lesznek azok, akik azt mondják: az tuti, hogy én VELE akarom csináltatni…és annyi pénzt fizetnek ki érte, amennyit nem szégyellsz kérni.
Ehhez imádnod kell
Erre a „sztár” szintre csak akkor tudsz eljutni, ha tényleg szereted / imádod, amit csinálsz, már a megszállottsággal határos módon. Ingyen is csinálnád. Ha nem neked való az egész, akkor már az elején buktad.
Ha nem így lenne, akkor nemhogy a vevő, de TE sem tudnál különbséget tenni a jó és az átlagon felüli között 🙂 És nem lennél képes és hajlandó beletenni annyi munkát, ami ehhez szinthez szükséges.
Nem kell mindenkinek sztárnak lenni
Persze nem mindenki akar és tud eljutni erre a szintre, vannak, akiknek elég, ha jó munkát adnak ki a kezükből. (És olyanok is, aki csak letudja, de az már egy más kérdés.)
Ezzel nincs baj, hiszen mindnek megvan a maga piaca. Csak lehet, hogy amíg az egyik napi tizeniksz órát dolgozik és még mindig a számlákkal kell zsonglőrködnie, a másik teljesen nyugodtan és kényelmesen, normál mennyiségű munkával megél belőle, addig a harmadik folyamatosan a „szerelmével” foglalkozik, és annyit keres belőle, hogy nem is kell foglalkoznia a pénzzel. Megteheti, hogy ne kelljen kompromisszumot kötnie az alapanyag kiválasztásakor, vagy olyan továbbképzésre menjen, amire csak szeretne. És még sorolhatnám, de érted a lényeget.
Türelem…
A sztár szinten több munkát és időt és odaadást igényel, mire lesz először lesz nagy és látványos tömegű megrendelés, és pénzbeli eredmény. Ezért sokan beleesnek abba a hibába, hogy elkezdik valahogy. Vagyis jól, mert aki képes „simán” elkezdeni, az nem az a típus, aki sztár tud lenni. Itt nagy a veszélye, hogy belekerülsz egy olcsó, hétköznapi kategóriába és onnan nagyon nehéz feljebb kerülni. Lejjebb csúszni könnyebb 😀 Nem sok olyan híres divattervezőről hallasz ma, akik úgy kezdték, hogy „gyorsan összedobok valami sz*rt, mert valamiből meg is kell élni.”
Csőlátásveszély!
A nagy szakmázásodban ne felejtsd el, hogy egy szolgáltatásnak csak az alapja a jó minőségű munka, de ettől még nem kerek egész.
Ezen felül van egy csomó olyan szempont, amit az érdeklődőid, vásárlóid figyelembe vesznek.
- mennyire egyszerő a megrendelés, ajánlatkérés
- milyen stílusban kommunikálsz
- hogy viselkedsz a teljesítés közben
- milyen eszközökkel dolgozol
- mennyire tartod tiszteletben az idejét
- és még sok más
Hiába vagy a legprofibb a szűk szakmában, ha közben bunkó vagy, vagy soha nem lehet elérni, esetleg nem tartod be a megbeszélt időpontokat. Sok olyan tényező van, ami összeadódva az összesített élményt adja a vevődnek. Ezekre mind figyelned kell.
Ezen kívül egy csomó olyan terület van, amivel foglalkozni kell a szakmai + ügyfélémény dolgokon kívül:
- a leendő vevőidnek meg kell téged találniuk,
- ki kell szűrnöd, aki nem neked való,
- a vállalkozásod háttérfolyamatait el kell intézni
- és még rengeteg más
Itt már nem engedheted meg magadnak azt a maximalizmust, ami más területen előre visz. Hogy döntöd el, hogy mikor melyik üzemmódba lépj?
