Legyél nagyon jó a szakmádban

A saját szakmádban ismerned kell minden alapelvet (ez egyértelmű). Mindig jó munkát kell kiadnod, de ez nem lesz elég a fejlődéshez. Mindig jobbat kell, mint amit elvárnak, és egyre jobbat. 100%-os erőbedobással nyújts olyat, ami a vevőnek 110%-os elégedettséget ad. Ki kell tapasztalnod, hogy a szakmádon belül mi az, amit a legjobban tudsz / szeretsz, és azt fejleszteni. Tanulni, figyelni, gyakorolni.

Nem állsz meg a jónál

Az asztalost és a “sztár” asztalost ez különbözteti meg egymástól. A folyamatos fejlődés.

  • A “sima” asztalos kap egy munkát, elvégzi.
  • A jó asztalos szereti, gondosan ügyel a részletekre, a lehető legjobban akarja megcsinálni.
  • A maximalista, aki egy milliméter hiba miatt, (amit rajta kívül senki nem vesz észre) újrakezdi az egészet, tehát nem jön ki a keze közül olyan munka, amit nem lenne NAGGYONDURVÁNJÓ – na ő lehet a sztár asztalos.

A vevők nagy része még a sima és jó asztalos közti különbséget sem veszi észre, nemhogy a jó és sztár köztit. De az, aki igen, ők lesznek azok, akik azt mondják: az tuti, hogy én VELE akarom csináltatni…és annyi pénzt fizetnek ki érte, amennyit nem szégyellsz kérni.

Ehhez imádnod kell

Erre a “sztár” szintre csak akkor tudsz eljutni, ha tényleg szereted / imádod, amit csinálsz, már a megszállottsággal határos módon. Ingyen is csinálnád. Ha nem neked való az egész, akkor már az elején buktad.

Ha nem így lenne, akkor nemhogy a vevő, de TE sem tudnál különbséget tenni a jó és az átlagon felüli között 🙂 És nem lennél képes és hajlandó beletenni annyi munkát, ami ehhez szinthez szükséges.

Nem kell mindenkinek sztárnak lenni

Persze nem mindenki akar és tud eljutni erre a szintre, vannak, akiknek elég, ha jó munkát adnak ki a kezükből. (És olyanok is, aki csak letudja, de az már egy más kérdés.)

Ezzel nincs baj, hiszen mindnek megvan a maga piaca. Csak lehet, hogy amíg az egyik napi tizeniksz órát dolgozik és még mindig a számlákkal kell zsonglőrködnie, a másik teljesen nyugodtan és kényelmesen, normál mennyiségű munkával megél belőle, addig a harmadik folyamatosan a “szerelmével” foglalkozik, és annyit keres belőle, hogy nem is kell foglalkoznia a pénzzel. Megteheti, hogy ne kelljen kompromisszumot kötnie az alapanyag kiválasztásakor, vagy olyan továbbképzésre menjen, amire csak szeretne. És még sorolhatnám, de érted a lényeget.

Türelem…

A sztár szinten több munkát és időt és odaadást igényel, mire lesz először lesz nagy és látványos tömegű megrendelés, és pénzbeli eredmény. Ezért sokan beleesnek abba a hibába, hogy elkezdik valahogy. Vagyis jól, mert aki képes “simán” elkezdeni, az nem az a típus, aki sztár tud lenni. Itt nagy a veszélye, hogy belekerülsz egy olcsó, hétköznapi kategóriába és onnan nagyon nehéz feljebb kerülni. Lejjebb csúszni könnyebb 😀 Nem sok olyan híres divattervezőről hallasz ma, akik úgy kezdték, hogy “gyorsan összedobok valami sz*rt, mert valamiből meg is kell élni.”

Csőlátásveszély!

A nagy szakmázásodban ne felejtsd el, hogy egy szolgáltatásnak csak az alapja a jó minőségű munka, de ettől még nem kerek egész.

Ezen felül van egy csomó olyan szempont, amit az érdeklődőid, vásárlóid figyelembe vesznek.

  • mennyire egyszerő a megrendelés, ajánlatkérés
  • milyen stílusban kommunikálsz
  • hogy viselkedsz a teljesítés közben
  • milyen eszközökkel dolgozol
  • mennyire tartod tiszteletben az idejét
  • és még sok más

Hiába vagy a legprofibb a szűk szakmában, ha közben bunkó vagy, vagy soha nem lehet elérni, esetleg nem tartod be a megbeszélt időpontokat. Sok olyan tényező van, ami összeadódva az összesített élményt adja a vevődnek. Ezekre mind figyelned kell.

Ezen kívül egy csomó olyan terület van, amivel foglalkozni kell a szakmai + ügyfélémény dolgokon kívül:

  • a leendő vevőidnek meg kell téged találniuk,
  • ki kell szűrnöd, aki nem neked való,
  • a vállalkozásod háttérfolyamatait el kell intézni
  • és még rengeteg más

Itt már nem engedheted meg magadnak azt a maximalizmust, ami más területen előre visz. Hogy döntöd el, hogy mikor melyik üzemmódba lépj?